Az Iskolai Élet

Kezdjük a legelején, a bölcsődéknél (Hoikusho) és az óvodáknál (Yohchien).
A bölcsödékbe a gyerekek 0-tól 5 éves korig járhatnak. Az óvodákba pedig 3-tól 5 éves korig. Ezeknek az a szerepük, mint nálunk: Hogy a gyerekeket közösségbe szoktassák és elkezdjenek a társadalom részei lenni.
6 évesen mennek általános iskolába, ez az egyik legfontosabb mérföldkő a Japán gyerekek számára.
Az általános iskolába a 6. osztályig járnak, és 12 évesen már középiskolások. A középiskolát 2 részre tagolják alsó (chugakkou) és felső (koukou) tagozatokra. Az alsó tagozatban 7.-től 9. osztályig járják ki, majd miután innen elballagtak már nem tankötelesek.
 Ezek után a gyerekek választhatnak a jövőjükkel kapcsolatban, hogy hova mennek tovább (vagy nem):
 - Tovább mehetnek felső tagozatra (10.-12.)
 - Mehetnek szakiskolába (ez szintén 3 éves)
 - Járhatnak kevert iskolákba is, ami ugyanennyi tanulási idő vagyis 3 év.
 - Akár technikusi iskolába is mehetnek a fiatalok, ám ez 5 éves és a kijárása után technikusi végzettséget ad.
Az 5. évtől pedig az iskola átveszi őket a saját egyetemére ahol mér harmad éves egyetemisták lesznek. Persze, nem kötelező átmenni az egyetemre, a technikusi főiskolára beiratkozottaknak csupán 10%-a használja ki ezt a lehetőséget.

Egyetemekre pedig ugyebár csak a felsoroltak valamelyikének az elvégzése után mehetnek csak. Ezek után ugyebár 13. osztályosok lesznek. Vagy ugyebár a technikusi után a 3. évtől (15. osztály).

Bölcsődék történelme Japánban
Japánban csak a 20. században kezdtek el bölcsődéket építeni, és abból is csak keveset. A családanyák életében a legfontosabb esemény a baba születése, az anyák minden figyelmüket nekik szentelik, maguk nevelik, szocializálják, oktatják a gyerekeket. A japánoknál a nálunk ismert GYES-hez hasonló létezik, de míg nálunk a gyermek 3 éves koráig, addig Japánban körülbelül a gyerekek alsó középiskolás koráig nem kell munkába állniuk. Az „oktató mamák”(kyouki) különböző kurzusokon vesznek részt, melyek segítségével hatékonyabban tudják a gyerekeket a nyelv, matematika és a bonyolult japán írás alapjaira oktatni. Az anyák szeretve tanítása meghatározza a csemeték tanulási kedvét, ezzel együtt a tanulás hatékonyságát is. Így nem csoda, hogy statisztikák szerint a japánok sokkal jobb eredményeket érnek el a korosztályukban, mint más országok. Ezért a bölcsőde intézménye csak épp most kezd jobban előtérbe kerülni Japánban, hiszen inkább a gyerekek intellektuális fejlődését szolgáló anyai gondoskodást tekintik meghatározónak.

Általános Iskolák Története

Japánban a a 6. században kezdődött a hivatalos oktatás, de elsősorban a szerzetesrendekben és a császári udvarban. Eleinte a kínaiaktól átvett írásjeleket, jövendölést, irodalmat és más tudományokat tanítottak. Később itt is rájöttek, hogy a katonáiknak szükségük van az oktatásra a győzelem érdekében, így kezdték el a harci stratégiák, harcművészetek, mezőgazdasági ismeretek és az írás-olvasás oktatását. Néhol még irodalmat is tanítottak. Később a sógunátus nyitottabbá vált az európai kultúra felé, és elkezdték az európai és kínai könyvek importálását.

Az első nemesi iskolát Kiotóban nyitották meg 1842-ben (1947-ben magánegyetemmé alakították, és még ma is áll). 1868-ban nagy változáson ment keresztül a japán oktatási rendszer, mivel ekkor kezdett el az európaihoz hasonlítani, főleg a brit, francia és német oktatáshoz. 1886-ban vezették be a tankötelezettséget, ami 6 éves időtartamot jelentett. Ez 1947-ben 9 évre nőtt. A II. világháború után rendszerüket Amerika mintájára kezdték átalakítani, és jelenleg kisebb változásokkal, de még ma is az a rendszer van érvényben.

Az Iskolai rendszerek eltérése

Az oktatási időszak 3 részre osztható 6-18 éves korukig, az általános iskolára, az alsó középiskolára, és a felső középiskolára. A tanév április elsején kezdődik és március 31.-én ér véget. A tanévet is 3 részre bontják, ezek között vannak a hosszabb szünetek. Egy hét 5 tanítási napból áll, de 2002 előtt szombaton is be kellett menniük a tanulóknak egy fél napra, így a régebbi 210 tanítási nap helyett már "csak" 195 maradt (nálunk ez 180). Viszont némelyik középiskolában még mindig be kell menni hétvégén is, de ez iskolafüggő. 15 éves korig tankötelezettek a tanulók, és addig az állam fizeti a könyveiket, melyek kicsik és könnyűek. Az iskolák 90%-ának van egy felszerelt tornaterme és 75%-uknak még úszómedencéje is. Az osztályok osztályelnököt választanak maguknak, aki kiszabja rájuk a napi feladatokat. A japánok nagyon fontosnak tartják, hogy csapatmunkát is tanuljanak a gyerekek, mint már említettem az előző részben is.

Az általános iskolát a gyerekek 6 éves korukban kezdik el, ami nagyon fontos mind a gyermek, mind a szülők életében. Az iskolák 1%-a magán intézmény, a többi pedig mind állami tulajdonban van. A gyermekek oktatását az állam finanszírozza, a szülőknek pedig csak az étkeztetésért és a magánórákért kell fizetniük. Az iskolákban az osztályok kisebb csoportokra vannak osztva, ez fegyelmezési és tanulmányi okok miatt van így. Úgy nevelik a gyerekeket, hogy felelősséggel tartoznak az iskolájukért, szeressék és tiszteljék azt. Később ugyanezzel a hozzáállással fognak dolgozni, s ugyanúgy mindent megtesznek majd munkahelyükért.

Egy átlagos nap az iskolában

Az első óra 9 körül kezdődik, előtte van egy kb. 10 perces osztályfőnöki megbeszélés, ezért fél órával előbb kell a diákoknak megérkezni. Egy óra általában 50 perces, és egy nap általában 7 óra van, a szünetek pedig 5-10 percesek. A negyedik óra után van az ebédszünet, ami 45 percet vesz igénybe. A hatodik óra után következik az iskolatakarítás, amiben a tanárok és diákok egyaránt részt vesznek, így mindössze 15 perc alatt végeznek a feladattal. Ezután megint egy körülbelül 5 perces osztályfőnöki megbeszélés következik, majd a 7. óra után hivatalosan is vége a tanításnak.

Ekkor kezdődik a klubélet. Nem kötelező klubhoz tartozni, de erősen ajánlott. Nagyon ritka, hogy egy diák egyiknek sem tagja. Kétféle klub van, a sport és kulturális klubok. A kulturális klubok heti 1-2 alkalommal tartanak foglakozást, a sport klubok pedig, a kulturális klubok napjait kivéve, minden nap. Rengeteg kulturális klub van a manga rajzolástól az önkéntes munkákig, és szinte minden sportra is van egy. A diákok nyáron is bejárnak, ilyenkor is tartanak foglalkozást. A kulturális klubok ilyenkor készülnek arra, hogy a szeptemberi iskola fesztiválon megmutassák mivel is foglalkoznak, a sport klubok diákjai pedig az ekkor tartott országos bajnokságokra készülnek. Persze tanév közben sem maradnak el a kisebb versenyek. A klubokat az iskolák tanárai tartják, bár előfordul, hogy a a diákok nem találnak megfelelő vezetőt, ilyenkor külső embert fogadnak fel.
Tanárok

A tanárok feladata, hogy példát mutassanak a következő generációnak, tőlük függ a következő nemzedék tudása, stílusa, hozzáállása, és fegyelmezettsége. Nagy problémát okoz az iskolakerülés és az egyének közti erőszak, és persze ezeket is nekik kell orvosolniuk. A tanárok heti (maximum havi) rendszerességgel tartják a kapcsolatot a szülőkkel, és ha egy gyerek hosszabb ideig kimarad az iskolából, a tanár utánanéz az okának. Ezek miatt a tanárok rendkívül művelt, magasan képzett és intelligens emberek, akiknek rendkívül fontos szerepük van a társadalomban, és annak formálásában, ezért megbecsülik és tisztelik őket, így kiemelten magas fizetést kapnak. Nem csoda, hogy hatból egy japán tanár szeretne lenni. A tanárok között szigorú hierarchia uralkodik, melynek tetején az igazgató áll, utána az igazgatóhelyettes következik, majd kor szerint követi őket a többi tanár. Az általános iskolai tanárok 60%-a nő és minden tantárgyért felelősek, ugyanúgy, mint nálunk.

Tantárgyak

Az általános iskolában japán nyelvet, társadalomismeretet, matematikát, rajzot, ének-zenét tanulnak. A legfontosabb tantárgy persze a japán nyelv, ami sok diáknak nehézséget is okoz. Ezután a legfontosabb tantárgy a matematika és az angol, ami nem is olyan rég került előtérbe, mióta a kormány belátta, hogy elengedhetetlen az idegen nyelvek elsajátítása, főleg az angolé. Ennek megfelelően rengeteg cserediák programot szerveznek az Amerikai Egyesült Államokba, 2005-re körülbelül 6000 diák látogathatott ki évente. A diákok nem csak angolul tanulhatnak, hanem koreaiul vagy kínaiul is, de az angol számukra a legnehezebb. Sajnálatos módon a történelem oktatása eléggé vissza van szorítva.

Iskolai öltözködés

Minden iskolában kötelező egyenruha van, ez általában egy fehér ingből, egy rakott szoknyából vagy nadrágból, és fekete cipőből áll. Gyakori még a nyakkendő vagy az iskola emblémájával ellátott kitűző viselése. Az egyenruha színe lehet fekete, sötétkék vagy szürke, ez iskolánként változik. Az azonban egységes, hogy minden iskolában van külön téli és külön nyári uniformis is. Az egyenruhát azért vezették be, hogy elmossa a rangbéli különbségeket, a diákok azonban belecsempészik egyéniségüket: feltűrik az ing ujját vagy másképp kötik meg a nyakkendőt.

Érdekesség: a fiúk felsőruházata állógallérú és gombos, fentről a második gombot annak a lánynak szokás adni, aki tetszik nekik. Ez szép és szolid módja a szerelem kifejezésnek.

Láthatjátok, mennyire más és hatékony ott az általános iskola, mennyivel nagyobb a fegyelem, és mennyire fontos lépcsője az oktatásnak. Mint ahogy már mondtam, fiatal korban a gyermekek természete, hozzáállása, önuralma, gondolkodásmódja alakítható, formálható, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő nevelést kapjanak, és megfelelő oktatásban részesüljenek. Japánban mindezt meg is kapják.

Remélem érdekesnek találtátok ezt a cikket!! :))
Írjatok kommenteket!! :))